utsáhán niscayád dhairyát
tat-tat- karma-pravartanát
sanga-tyágát sato vriteh
sadbhir bhaktih prasidhyati
„A tiszta odaadó szolgálat végzését hat dolog segíti kedvezően: (1) lelkesedés,(2) bizalommal teli törekvés, (3) türelem, (4) a szabályozó elvek szerinti cselekvés (úgy mint sravanam, kirtanam, Visnoh smaranam, hallás és éneklés, emlékezés Krisnára), (5) az abhaktákkal való társulás elkerülése, (6) az előző ácáryák lábnyomainak a követése. Ez a hat dolog, minden kétséget kizárva biztosítja a tiszta odaadó szolgálat teljes sikerét.”
A tiszta odaadó szolgálatot (suddha bhakti) segítő hat fő elvről van itt szó. Mint tudományos megközelítés, a gyakorlati részét elemezve, nyilvánvalóvá válik, hogy nem gondolhatunk valamiféle szentimentalizmusról, minden logikát, észérvet nélkülöző érzelgősségről, vagy képzelgésről. A hat akadályozó tényező után, a hat alapvetően meghatározó elvről tájékoztat, amely a tiszta odaadó szolgálat teljes sikerét biztosítja. Látható a gyakorlati útmutató révén, miként lehet tapasztalatot szerezni, egy magasabb lelki dimenzió elérésén keresztül. A tiszta odaadó szolgálatot Rúpa Góswámi a bhakti rasamrita sindhuban (1.1.11.)következőképpen határozza meg:
anyábhilásitá-sunyam jnána-karmádi-anávritam
ánukulyena krisnánu-sílanam bhaktir uttama
„Amikor az elsőrangú odaadó szolgálat (uttama bhakti) kifejlődik, a bhaktának mentesnek kell lennie minden anyagi vágytól, monista filozófián keresztül szerzett tudástól és anyagi vágyakon alapuló, gyümölcsöző tettől. Mindig jó szándékkal kell szolgálnia Krisnát, úgy ahogyan azt Krisna kívánja.”
Bármi mellett is határozzuk el magunkat, ha sikeresek szeretnénk lenni, a legelső tulajdonság, amivel nekikezdünk valaminek az a lelkesedés (utsáhán). amiben nagyon hiszünk, azt a lelkesedésünkkel tudjuk kifejezni, ez a mozgató rugója egy bizonyos cél elérésének. Miként lehet fenntartani, sőt növelni ezt a lelkesítő erőt? Az a transzcendentális tudás, amiről Krisna a Bhagavad Gíta negyedik fejezetében mondja, hogy nincsen magasabb rendű a róla szóló tudásnál, az Ő róla való hallásban, dicsőítésben, emlékezésben elmerülve, oltalmat keresve és az érte végzett lemondások által teljesen megtisztulva felébred az iránta érzett szeretet. Meg kell ismernünk az Ő megjelenésének (janma) és cselekedeteinek (karma) transzcendentális természetét. Megszületetlen (ajah) ahogyan azt elmondja (B.G.4.6.), mégis alászáll saját belső energiája által (sambhaváni átma máyayá) minden korszakban az anyagi világba. A kapcsolatról szóló tudás (sambhanda jnána) az egyéni lélek, Isten és az anyagi világ és a közöttük lévő összefüggések megértésére kell szert tennünk. Bhaktivinoda Thakura a Hari nama cintamaniban a következőket írja:
„Amíg a dzsíva (élőlény) nem szilárdul meg teljesen a szambandha-tattva ismeretében, vagy az Isten, energiái és a dzsíva közötti kapcsolat helyes megértésében, addig a námabhásza (Az Úr és a szent neve megértésének az árnyéka) szakaszban fog mantrázni. Ily módon eloszlatva a szívében lévő ködöt és felhőket (anarthát). E tudás hiányában senki sem fejlődhet a lelki életben.
A Srimad Bhágavatam harmadik énekének 25.fejezet 18.vers magyarázatában Srila Prabhupáda rávilágít ugyanerre,: „ Az ember a tudás és a lemondás (vairágya) segítségével megérti eredeti helyzetét. Tudás nélkül az ember nem juthat el a megvalósításig. Miután Megvalósítja azt, hogy ő a Legfelsőbb Lélek parányi szerves része (sambandha-jnána), az ember eltávolodik az anyagi, feltételekhez kötött élettől. Ez az odaadó szolgálat kezdete. Ha nem szabadul meg az anyagi szennyeződéstől (az önös anyagi vágyak okozta felfogástól), addig senki sem tudja az Úr odaadó szolgálatát végezni.”
A bizalom (niscaya) az alapja a türelemnek (dhairya), egymástól függésben lévő tulajdonságok. „Bízom benne, hogy Krisna teljes védelmet (raksisyati) biztosít nekem az odaadó szolgálat útján felbukkanó veszélyekkel szemben” (C.C.Madhya.22.100).( avasya raksibe Krisna ). A tiszta odadó szolgálat (uttama bhakti), még a gyakorló (sadhana) szinten is, teljes potenciállal meg tudja tisztítani a követője szívét. „A szívben lakozó anyagi vágyakat, az Istenség Legfelsőbb Személyisége lótuszlábát szolgálva, a bűnös tettek eredményeinek visszahatásai szennyeződéseitől maradéktalanul megszabadít, ellentétben a lemondással, adományozással, fogadalmakkal és más hasonló folyamatokkal, amelyek csak legfeljebb semlegesítő hatással rendelkeznek.”(S.B.6.2.17) Szabályozó elvek szerinti cselekvés (tat-tat-karma-pravartana) A második versben szó volt a szabályozó elvek anyagi haszonért, vagy attól független, szeszélyes cselekvésről (niyamagraha). Yama és niyama, azaz tilalmak és előírások, a két aspektusa a szabályozó elveknek. Tilalmak (yama) : négy tiltás, -A házasságon kívüli, nem gyermek nemzésen alapuló szexuális élet. -Húsevés és más (tojás, hal, gombafélék stb.), nem a jóság minőségét megcélzó étrend követése. -Szerencsejátékok. -Kábító és mámorító (alkohol, drogok, cigarettafélék, koffein stb.), élénkítő szerek fogyasztása. A Caitanya Siksamrita című könyvébenezt írja Bhaktivinód Thakura:
„Az elme zavarodottsága négyféle: a mámor, a szív hat ellenségének (kéj, düh, irigység, büszkeség, elvakultság, rosszindulat) a győzelme, a vallástalanság és tompaság, ostobaság. A szeszesitalok, a hasis, marihuána, ópium, dohány és bételdió a mámorítószerek közé tartozik. Egyes élvezeti cikkek megzavarják az elmét és rombolják az egészséget. Az ópium összeszorítja a szívet és állatiassá teszi az elmét. A dohány ezeken túl megbénítja az emberi természetet és a dohány rabjává teszi az embert, a dohányzás súlyos bűn, ne is jusson az ember eszébe a dohányzás! „ A nők társasága iránti túlzott ragaszkodás elpusztítja a tisztaságot, az alkohol, húsevés, mámorítószerek fogyasztása következtében csökken, majd megszűnik a kegyesség. A hazug propaganda és a szerencsejátékok, az igazmondásnak és az igazságosságnak vet véget. Előírások (niyama): a kilencféle odaadó szolgálat (mint például 16 kör japa meditáció) végzésére. Amennyiben ezeket a szabályozó cselekedeteket nem végezzük lelkesedéssel és állhatatosan, az gátolni fogja a lelki fejlődést. Ezt nevezzük a tat-tat-karma-pravartanat-nak, az odadó szolgálat különféle elfoglaltságaiban való elmerülésnek. Ateistákkal való társulás feladása (sanga tyága): Karmik, jnánik, yógik és más ateistákkal való társulás feladása (asat sanga). Felismerhetjük, hogy az Istenhez fűződő kapcsolatunk kultiválása, az Ő iránta végzett szeretetteljes viszony ápolása a kilencféle odaadó szolgálaton keresztül történik. Nem erkölcsi törvények irányelvei mentén és nem is a személytelen Brahman tanulmányozása által, hanem csak is az Úr Srí Krisna iránti ragaszkodás által, az Ő személyes tulajdonságainak a megismerése nevezhető tiszta odaadásnak. Ezt a fajta megismerésből fakadó ragaszkodást, a vaisnavák társaságában érhetjük el. Amikor az Úr Caitanya Maháprabhu, az odadó szolgálat általános cselekedeteiről, jellemzőiről oktatta Sanátana Goswámit, ezt az utasítást adta neki:„asat sanga tyága ei vaisnava ácára” a vaisnava jellemzője az, hogy feladja a világi gondolkodású emberek, az abhakták társaságát (C.C.Madhya.22.87). Az előző ácáryák odaadó szolgálatban lefektetett irányelveinek a követése (sato- vritti). Mentességet nyújt a tudatlanság és a szenvedély anyagi kötőerőitől, menedéket adva a tiszta jóság (visuddha sattva) minőségében. Ahogyan azt Narottama Dasa Thakura mondja: „tandera carana sevi bhakta-sane vása ezért az embernek a tiszta bhakták társaságában kell élnie, az előző ácáryák, a hat Góswámi által lefektetett szabályozó elveket kell követnie.” (Náma Sankirtana 7. vers) Bhaktisiddhanta Sarasvati Thakura magyarázatában hozzáfüzi, hogy:, „ A filozófiai spekuláció által művelt tudás (jnána), a gyümülcsöző cselekedetekben (karma) való fejlődés útján felhalmozott vagyon és a yoga-siddhik, az anyagi képességek utáni vágy, mind ellentétben állnak az odaadó szolgálattal! Az embernek teljesen érzéketlenné kell válnia az ilyen időleges cselekedetekkel szemben, s helyette az odaadó szolgálat szabályozó elvei felé kell irányítania a figyelmét.” Mivel az Úr minden bhaktája a tiszta jóság (visuddha sattva) szintjén áll, a legfelsőbb Személy személyes belső energiája védelme alatt áll, ezért nem szabad, hogy letérjen a karma, jnána, vagy a yóga útjára. Így az odaadó szolgálat szabályozó cselekedeteinek lelkes végzése türelemmel és kitartással végezhető.
